Buenos Aires - 1. nap

Tegnap ott fejeztem be, hogy a repülőm késve fog indulni, ez sajnos nem változott, hajnali kettőkor vágtunk neki a távnak. Általában felkészült vagyok és előre kiírom, hogy mi a pontos címe a hotelnek, de ezt valamiért nem tettem meg előre. Sebaj, gondoltam landolás után majd elvégzem, hisz mindezt kevés alvás után frissen érdemes, ahogy a foglalást is kizárólag éjfélhez közelítve szabad csinálni, hisz akkor nem lesz semmi gond. Hmm. Hol lehet a hiba. Először is ott, hogy kiderült, hogy valamiért Argentínában nem csatlakozik a telefonom a hálózatra, sebaj, a reptereken általában van wifi. Volt is, ahogy némi sokk, hogy a lefoglalt szállás csekély négyszáz kilométerrel arrébb van. Amit előre ki is fizettem. Több is veszett Mohácsnál, irány a kijárat. De előbb randi a határok őrzőivel, ahová ismét érdemes kipihenten, sok alvás után érkezni. Ugyanis megkérdezte, hogy mijáratban, mondtam, hogy Buenos Aires-t nézném meg. Rendben, hol fogok megszállni kérdezte. Mondom a hotel nevét. Beüti a gépbe, majd néz rám, gondoltam magamban, hogy ilyenkor mi történik, azzal a lendülettel toloncolnak vajon ki? Mondom, igen, most jöttem rá, hogy lángelme lévén a legjobb megoldás az, ha a lehető legtávolabbi helyet választom. Bevallottam, hogy hülye vagyok és ha kijutok, akkor foglalok másik szállást. Szerencsére bár furán nézett rám, de átengedett. A hiba egyébként abban lehet, hogy rákerestem a Buenos Aires-ben található szállásokra, de a tartomány neve is azonos és én azt hittem, hogy ami oda van írva egy városnegyed neve, mivel a címet kimásolva, azt térképen megnézve egy jó környéket láttam. Mert itt is van olyan utca ugyebár.

Persze ezzel a gond nem oldódott meg, nekiláttam keresni, szerencsére az ibis lánc itt is megtalálható, tudtam mire számíthatok, az ára nem volt a földtől teljesen elrugaszkodott, így gyorsan lefoglaltam. Uber-t megrendeltem, majd a szállodában először nem találták a foglalást. Hurrá, mondom ez lesz az én napom...

Szerencsére előkerült a foglalás, és egy plusz éjszaka ára árán reggel nyolckor álomra hajthattam fejem.

Délben ébredtem, gondoltam nézzük, hogy milyen katasztrófák várhatnak rám még...

Sajnálom kedves olvasó, ha arra számítottál, hogy itt ismét mindenféle balszerencse következik, mert nem. Ellenben azt elmesélhetem neked, hogy a város teljesen európai, Madrid, esetleg Párizs juthat eszedbe róla. Nagyon tetszik, nagyon barátságos és valahogy nagyon otthon érzem magam.

Mivel dél elmúlt az éhség is bekopogtatott, így az illatok után egy pizzériába tértem be. Nem volt rossz, de annyira jó sem, pedig állítólag itt tudják a módját, hisz sok az olasz bevándorló, még pápát is adtak.

A nap egyértelmű fénypontja az import operaház volt. Import? Igen, mert elhasználtak két olasz és egy belga építészt, rendeltek anyagot Carrarából, Siénából, Velencéből és Horvátországból. Az eredmény egy gyönyörű épület, állítólag nagyon jó akusztikával. Egy biztos, a mi Operaházunk szebb, de ez sem kutya és valahogy nagyon otthon éreztem magam benne.

A másik célpont a város katedrálisa volt, ahol pápává kinevezése előtt Bergolio püspök néven szolgált Ferenc pápa. Ismét egy eklektikus épület, de valahogy nem giccses, hanem egész ízléses.

Az utcákon sétálva az épületek teljesen európaiak, nagy, széles utcák. A szállodához visszaérkezve döbbentem rá, hogy a parlament mellett vagyok. Eredetileg azt hittem, hogy a szálloda neve valami konferencia központ miatt ibis Congreso. Holnap csinálok új képeket róla, mert ellenfényben nem épp tökéletesek a képek.

Természetesen vannak képek is, íme a mai adag: https://photos.app.goo.gl/tyqRhXYDvgDu8H6W9

Szokás szerint zárjuk a kérdésekkel:

Az az épület ami a kikötőben van szintén az olimpiára készült, valami rendezvényközpont.

A keréknyomás szabályozására nekem csak tippem van, ha esetleg lazább talajon közlekedik épp, akkor le kell engedni egy kicsit, de mivel itt Buenos Airesben a városi buszokon is láttam, így passz, hisz ha kilyukad, akkor némi plusz levegő annyit ér, mint halottnak a csók.